acci- jelentése

További hasznos idegen szavak

plánta

  • növény
  • latin planta ‘hajtás, dugvány’ ← plantare, lásd még: plántál
  • magyar palánta

pszichotropikus

  • orvosi az ideg- és elmeállapotra ható
  • tudományos latin psychotropicus ‘ua.’: lásd még: pszicho- | görög troposz ‘fordulat’ ← trepó ‘fordul’
A acci- és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

glokni

  • harangszabás szoknyán
  • bajor-osztrák glokn ‘harang, harangszoknya’ ← német Glocke ‘harang’ ← kelta hangutánó szó klokke ‘ua.’

abszcissza

  • matematika derékszögű koordinátarendszerben egy pontnak a függőleges tengelytől mért (előjeles) távolsága
  • tudományos latin (pars) abscissa ‘lemetszett (rész)’: ab- ‘el, le’ | scindere, scissum ‘vág’
  • magyar zsindely

spísz

  • nyomdászat ideiglenes űrtöltő elem az ólombetűs szedésben
  • német Spiess ‘ua.’, tkp. ‘lándzsa, nyárs’

ciklopsz

avanszíroz

praemissis praemittendis

  • az előre bocsátandó dolgokat előre bocsátván (okiratok elején alkalmazott formula a címek és rangok hosszas felsorolása helyett)
  • latin, ‘ua.’← praemittere, praemissum ‘előreküld, előre bocsát’: prae- ‘előtt, előre’ | mittere ‘küld’
  • lásd még: misszió

koagulál

  • biológia (fehérje, vér) megalvad, kicsapódik
  • latin coagulare, coagulatum ‘(tej) megalszik’ ← coagulum ‘aludttej’ ← cogere, eredetileg coagere ‘összeterel, megalvaszt’: co(n)- ‘össze’ | agere ‘hajt’

inszidiózus

hemiedria

  • ásványtan kristályosztály, amelyben az ásvány lapjainak csak a fele alakul ki kristályosodáskor
  • tudományos latin, ‘ua.’, lásd még: hemiéder

hidrocentrálé

oligomer

  • kémia kevés számú alapelem sokszorozásából keletkezett, legfeljebb egy-kétezer molekulatömegű polimer
  • lásd még: oligo- | görög merosz ‘rész’

radiokarbon

  • fizika a szénnek a kozmikus sugárzás hatására keletkező radioaktív 14-es izotópja, amelyet régészeti leletek kormeghatározására használnak
  • német Radiokarbon ‘ua.’, lásd még: radio-, karbon