További hasznos idegen szavak
növény
latin planta ‘hajtás, dugvány’ ← plantare , lásd még: plántál
magyar palánta
orvosi az ideg- és elmeállapotra ható
tudományos latin psychotropicus ‘ua.’: lásd még: pszicho- | görög troposz ‘fordulat’ ← trepó ‘fordul’
A acci- és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
harangszabás szoknyán
bajor-osztrák glokn ‘harang, harangszoknya’ ← német Glocke ‘harang’ ← kelta hangutánó szó klokke ‘ua.’
matematika derékszögű koordinátarendszerben egy pontnak a függőleges tengelytől mért (előjeles) távolsága
tudományos latin (pars) abscissa ‘lemetszett (rész)’: ab- ‘el, le’ | scindere, scissum ‘vág’
magyar zsindely
nyomdászat ideiglenes űrtöltő elem az ólombetűs szedésben
német Spiess ‘ua.’, tkp. ‘lándzsa, nyárs’
az előre bocsátandó dolgokat előre bocsátván (okiratok elején alkalmazott formula a címek és rangok hosszas felsorolása helyett)
latin , ‘ua.’← praemittere, praemissum ‘előreküld, előre bocsát’: prae- ‘előtt, előre’ | mittere ‘küld’
lásd még: misszió
biológia (fehérje, vér) megalvad, kicsapódik
latin coagulare, coagulatum ‘(tej) megalszik’ ← coagulum ‘aludttej’ ← cogere , eredetileg coagere ‘összeterel, megalvaszt’: co(n)- ‘össze’ | agere ‘hajt’
cselvető, álnok, ravasz, fondorkodó
latin insidiosus ‘ua.’ ← többes szám insidiae ‘leshely, cselvetés, fondorlat’ ← insidere ‘megül, (lesben) ül’: in- ‘benne’ | sedere ‘ül’
lásd még: assziduitás , disszidens , jam session , rezidens , reziduum , sedes , sedia , szeánsz
ásványtan kristályosztály, amelyben az ásvány lapjainak csak a fele alakul ki kristályosodáskor
tudományos latin , ‘ua.’, lásd még: hemiéder
kémia kevés számú alapelem sokszorozásából keletkezett, legfeljebb egy-kétezer molekulatömegű polimer
lásd még: oligo- | görög merosz ‘rész’
fizika a szénnek a kozmikus sugárzás hatására keletkező radioaktív 14-es izotópja, amelyet régészeti leletek kormeghatározására használnak
német Radiokarbon ‘ua.’, lásd még: radio- , karbon